A kutyakocsi használatának gondolata a legkülönbözőbb érzelmi hozzáállást tudja kiváltani a gazdik, illetve szakmai hozzáállást az állatorvosok részéről.

A gazdikban gyakran egyfajta elkeseredettség, a kutya iránti szívszorongató sajnálat jelenik meg, vagy a veszteségérzet, hogy az egykor ugri-bugri kutyája, már csak segédeszközzel tud mozogni.

Az állatorvosok  számtalan esetben ellenzik a kutyakocsi használatát, lebeszélve az esetleg erre fogékony gazdit is, mondván, hogy a kutya ellustul, és semmi esély sincs, hogy újra járjon, ha egyszer elkezd „kocsizni”.

Fizioterapeutaként ezzel  merőben ellentétesek a tapasztalataim, amiket igyekszem kifejteni a továbbiakban.

A kutyakocsinak több különféle használatát különböztethetjük meg.  

Amennyiben a kutya  lábai maradandóan bénultak, vagy egyéb okok miatt nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak a mozgásra (amputáció, artrodézis bizonyos formái, kontraktúra, stb.), akkor a kutyakocsi az egyetlen módja, hogy bundás kis barátunk újra szabadon mozoghasson.

Itt kell megemlítenem a neuroplaszticitás elvét, ami az idegrendszer azon képessége, hogy minden új élmény, és tanulási folyamat újra huzalozza, átszervezi az idegsejtek közötti kapcsolatokat.

Ez a kutyakocsi használat szempontjából azt jelenti, hogy mondjuk, amikor egy hátsó lábaira bénult kutya számára a kutyakocsi lehetővé teszi, hogy a mellső lábait rendeltetés szerűen használja, akkor az agy, és a mellső lábakat ellátó gerincvelő szakasz jeleket küld a hátsó lábaknak. Ennek hatására új idegpályák épülhetnek ki, és újra rendeződhet a mozgás a hátsó lábakban is!!!

A kutyakocsi egy másik használati módja, amikor a kutya még járóképes, de valamilyen oknál fogva a hátsó lábak egyre gyengülnek, és ez egyre jobban nehezíti, esetleg koordinálatlanná teszi a kutya mozgását. Sajnos számtalan lehetséges kórkép/ok létezik erre: pl.CEC, spondylozis,… stb.  Amennyiben ezt a tendenciát valamiképp nem állítjuk meg, úgy elindul egy ördögi kör: a kutya egyre kevesebbet mozog a gyenge hátsó testfél, vagy a fájdalom miatt, így nemcsak a hátsó lábak gyengülnek tovább, de az egész test izomzata, és izomereje is csökken. Ezzel egyedijűleg csökken a kutya általános állóképessége is, vagyis egyre kevesebb esélye lesz annak, hogy  mozgásképes maradjon.

Ilyen kimenetelű kórkép lehet az idős kutyáknál szinte elkerülhetetlenül megjelenő  arthrozis is, amely egy olyan fájdalmas, az ízületeket érintő degeneratív betegség, ami megfelelő kezelés híján idővel az állat mozgásának összeomlásához vezethet.

Amennyiben az első tünetek megjelenésekor elkezdjük kezelni a problémát  (a kutya nehezen áll fel, nehezen fekszik le, vagy sántít az első néhány lépésnél, vagy egyre kevésbé van kedve sétálni, stb.), úgy még lehetőség nyílhat a tünetek kiküszöbölésére, az ízületek mozgástartományának megőrzésére, az ízületei folyadék minőségének (viszkozitásának) a javítására, az izmok, és a kötőszövet rugalmasságának a megtartására és összeségében az egészséges, funkcionális mozgás fenntartására.

Ebben a fizioterápia a különböző eszközeivel, és módszereivel felmérhetetlen segítséget tud nyújtani. Minél tudatosabb egy gazdi, és minél jobban elsajátítja egy fizioterapeuta szakembertől a különböző otthoni masszázs-, és kimozgatás elemeket, és gyógytorna gyakorlatokat, annál minőségibb életet tud teremteni kutyája számára, és akár még az élettartamát is meghosszabbíthatja.

És itt térünk vissza megint eredeti témánkhoz, a kutyakocsi használatához.

A kutyakocsi segítségével át tudjuk hidalni azt a kényes időszakot, amikor a kutya már veszít a mozgáskedvéből ( a fent leírt okok valamelyike miatt), de még nem letargikus, még nincs akkora izomvesztés, hogy nehezen kivitelezhető legyen a mozgás, és még az idegpályák együttműködnek az izomzattal. Ilyenkor a kutyakocsi kikönnyíti a mozgást és új lendületet adhat, újra örömtelivé változtathatja a nehézkessé, fájdalmassá váló járást, futást.

Nem utolsó sorban pedig a kutyakocsi kiküszöbölheti az esetleges sántítást, bizonyos izmok túlterhelését, mások alulterhelését, tehát a harmonikus, egyensúlyban levő izomzat fenntartásához is hozzájárulhat egy krónikusan sántító kutya esetén.

Amennyiben a tünetek súlyosbodásának

megelőzéseként használjuk a kutyakocsit, úgy elég, ha valóban rehabilitációs eszközként, mintegy gyógytorna gyakorlatként vetjük be. Pl. Időjárási frontok esetén, amikor nehezebben megy a kutya. Vagy használhatjuk a kutyakocsit olyan felosztásban is, hogy a reggeli séta kocsi nélkül megy (amikor még frissen, jó erőben van az idős kutya), az esti séta pedig kocsival (amikor már fáradt, és rogyadoznak a hátsó lábai).

A műtétekből való felépülés időszakában is nagy segítség lehet a kutyakocsi használata, hiszen az állat testsúlyát kikönnyítve, a lábait kímélve kezdi meg a mozgást a lábadozás alatt, ahelyett, hogy hetekig kenel-nyugalomra lenne kényszerítve, ami lássuk be,  sok kis energiabomba esetében (pl. francia bulldogok) szinte lehetetlen feladat. Arról nem beszélve, hogy mekkora mértékű izomsorvadással, és ennél fogva további járulékos mozgásszervi problémákkal járhat egy hosszantartó kényszerpihenő.

Nézzük néhány további jótékony hatását a kutyakocsi használatának felsorolás szinten:

• a kutya a hosszas fekvés után újra anatómiai álló helyzetében tartózkodhat, ami a belső szervekre is jó hatással van: ez a testhelyzet a természetes gravitáció által segíti az emésztést, és a keringési rendszer jobb működését.
• segít a fekvés miatti ödémák felszívódásában
• lehetővé teszi a sérült, vagy gyenge végtag fokozatos testsúlyviselését, és használatát
• lehetővé teszi, hogy a kutya újra önállóan végezze a vízelet, és székletürítést megszokott kinti környezetben
• segít az izomerő visszaépítésében, az izomzat térfogatának növelésében, az állóképesség javításában műtét, vagy hosszas kenel-nyugalom után
• segíti az egyensúlyérzék helyreállását sztroke után
• jobb kedélyállapotot eredményez

Összefoglalva:  a kutya kocsi egy zseniális eszköz, amit lehet használni a kutya hátra levő életében, mint mozgást segítő, mozgást lehetővé tevő eszközt.

Más estekben pedig lehet használni rehabilitációs eszközként, néhány héten, vagy hónapon át a mozgás képességének, és az ehhez való erőnek, és állóképességnek a visszanyerésére.

Bár a fentiekben csak a hátsó lábakat kikönnyítő kutyakocsi használatáról beszéltem, (mivel tapasztalatom szerint ez a leggyakoribb felhasználása a kocsinak), de a mellső lábak – , sőt mind a négy láb terhelését kikönnyítő kutyakocsi is létezik.

Ennek a cikknek a megírását az ösztönözte, hogy szeretném megosztani sokéves tapasztalatom erről nagyszerű rehabilitációs eszközről, ami sok gazdinak és kutyának könnyítette, könnyíti meg az életét, és tett, tesz lehetővé még több együtt töltött boldog hónapot, akár éveket.

Én magam is ezen gazdik egyike vagyok. Saját komondor kutyám, Batúr is kutyakocsi segítségével élte élete utolsó két évét.

Ha nincs ez a lehetőség, akkor két évvel kevesebb időt tölthettem volna az én csodálatos, 50 kilogrammos macimmal, aki Cauda Equina Syndroma miatt, idős korára részlegesen lebénult a hátsó lábaira. A kutyakocsinak köszönhetően napi kétszer boldogan, farkcsóválva jött sétálni a szomszédos réten, és teljes értékű életet tudott élni egészen az utolsó percig.

Ezzel a hatalmas segítséggel, amit a kutyakocsi nyújtott, súlyos kórképe ellenére, Batúr a legfelső komondor korhatárt érte el, 12 éves koráig élt.